Nos, volt pár hétfőm

Nos, volt pár hétfőm

Azt hittem, kitartok a blog mellett jóban-rosszban, de nem így lett. A legutolsó poszt után nagyjából két hét zabálás volt, semmi egyéb. Azóta pedig voltak jobb és rosszabb hetek, napok. Lassan, de biztosan haladok a jó irányban.

Azóta volt némi kísérletezgetés megint, hogy mit bír a gyomrom és mit nem. Mivel rájöttem, hogy baj van a fejemben, elmentem a lelkemet rendbe szedetni egy picit. Az, amit a kajával művelek, nem normális. Segítség kell hozzá.

Megkaptam a segítséget, dolgozunk az étkezési szokásaimon. Találtunk rengeteg csontvázat a szekrényemben, elfojtott haragot, aminek valahol ki kell jönnie. És megfelelési kényszer, de az legalább nem volt újdonság. Ennek tetejébe a sok-sok rossz, ám rögzült viselkedésminta (ebéd után legyen egy kis csoki vagy süti, fárasztó nap után jutalmazás, nem élvezetes program után kompenzálás ételekkel). Van min dolgozni.

Azóta kiújult egy egészségügyi problémám is, nem térnék ki rá, de megint előkerült, hogy valóban fontos lenne az étkezésre odafigyelni és változtatni pár dolgon. Úgyhogy most doki és új étrend után ismét indul a “majd hétfőtől” programsorozat.

Régóta először viszont azt érzem, hogy van értelme próbálkozni. Hogy tovább fog menni, mint egy pár nap. A szakemberrel folytatott beszélgetések sokat segítenek, nincsen annyi falásroham, nincs annyi édességbe menekülés (ironikus, hogy pont most mondom, mert épp betoltam egy Snickerst), azt érzem, most van ideje az ismételt próbálkozásnak, az ismételt új erőre kapásnak. A doki és a diétás tanácsadás, a lelkem rendbeszedése talán beérik és eredményre jutok.

Bízom benne.

Advertisements
Extramini előrelépés

Extramini előrelépés

A szombati nagy felismerés után, miszerint az édességtől van durva szívdobogásom, ma reggel a biztonság kedvéért végeztem még egy kísérletet. Persze nem tudom, miért van szükségem ennyi megerősítésre, amikor eddig is tudtam, hogy nem szabad édességeket enni. Egyszerűen mostanában furcsán működöm.

De reggel ettem rendesen, utána vártam egy órát nagyjából, ettem két kocka cukros csokit és ha nem is ugyanolyan erősséggel, mint szombaton (akkor két sor csokit ettem), de kezdődött a szívdobogás. Szóval nem tudom homokba dugni a fejem, kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy nem hogy nem tesz jót, de teljesen tönkretesz a nasi.

A hétvégét kielemezgetve arra jutottam, jó ötlet volt dokihoz menni a triviálisnak tűnő problémáimmal (márminthogy nincs semmi önkontrollom, teljes kétségbeesés, enyhe rosszullétek, stb). Péntek óta szedem a nyugibogyit, amit a doki ajánlott, illetve egy fajta Schüssler-sóval is megtámogatjuk az egészet és határozottan jobb a helyzet. Nem mondom, hogy nem bűnöztem a hétvégén, de sokkal jobb volt a helyzet, mint az elmúlt pár hónapban. Ráadásul nem is éreztem azt, hogy most bőgni és toporzékolni fogok, ha nem ehetek valami egészségtelent. Szombaton ettem egy túrórudit és két gombóc fagyit is, de amikor este a pasim kínálgatott mindenfélével, akkor őszintén tudtam azt mondani, hogy nem köszönöm, mert tényleg nem vágytam rá és nem csak azért mondtam, mert tudtam, hogy nem szabad, de közben belül ordítottam. Úgyhogy bizakodó vagyok.

binge eating

Még egy hét durvulás van a munkahelyen, aztán vége egy projektnek és ugyan utána tuti jön majd más extra feladat, most úgy érzem, hogy kicsit könnyebb lesz, ha ennek vége. És a nyár is itt van, ha más nem, stresszlevezetésnek az is jó, ha kicsit kiülök a napra egy közeli parkba. Remélem, meg is teszem, nem csak ígérgetem magamnak, hogy több időt töltök a szabadban.

Edzések és egyebek

Edzések és egyebek

A héten edzésben egész jó voltam, evésben erős közepes, még mindig az a gyenge pont. Mint ahogy nagyjából 15 éve, szóval nem igazán meglepő.

Hétfőn edzettem, közben nem volt semmi extra, nem éreztem, hogy leszakad a lábam, karom, akármim, másnapra mégis izomlázam lett.

Kedden pihenőnap volt, az izomláz pedig el kezdett kibontakozni.

Szerdán a szokásos Pilates, ez már be van vésve a naptárba, hacsak valami extra nincs, nem marad el.

Csütörtök pihenőnap lett volna, de nagyon feszült és ideges voltam, úgyhogy beugrottam egy Pilatesre megint.

Ma pedig már itt is a péntek, reggeli edzés megvolt, kicsit módosítottam az edzésen, az egyiket kicseréltem, aminél nem éreztem semmit, hogy dolgozna, volt, ahol súlyt adtam hozzá, máshol pedig a körök számát emeltem. Jó kis edzés volt.

Holnap és holnapután, hacsak a pasim közbe nem szól, pihenőnap lesz. Bár lehet, hogy jólesne egy kis edzés vasárnap is. Pár hete tök jót edzettünk otthon nála, szerintem most is vevő lennék rá.

Mivel a diétámmal elég gyengén állok, egyre csak gömbölyödöm, de reményteljes vagyok, hogy lesz ez jobb is. Mától a doki javaslatára szedem a nyugibogyit, a másik, amit kell szednem  pedig ma érkezik meg a gyógyszertárba.

Remélem, lesz ez még jobb is :)

A nyaralásra szeretnék csini lenni, úgyhogy most kivételesen az egészségen túl van másik motivációm is. Szeptemberben megyünk, úgyhogy még van időm, bár tekintve, hogy miket szeretnék elérni, nincs is olyan messze már.

 

Voltam orvosnál

Voltam orvosnál

Sok minden szóba került, a meglévő betegségeim, alternatív, illetve kevésbé alternatív kezelési módok. Az nem kérdés, hogy a diétámra hatalmas hangsúlyt kell fektetni, de közben szóba került a lelkem is elég intenzíven (meg a vele járó fizikai tünetek). És eljutottunk odáig, hogy ugyan elkezdünk egyéb kezelést is, most egy ideig nyugibogyit sem ártana szednem. Nem szintetikusat, csak gyógynövényeset, de amíg el nem múlik ez az időszak, amíg a kiváltó okot nem tudjuk megszüntetni, vagy legalább megtanulni jól kezelni, addig érdemes lenne egy ilyen időszakot végigvinni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a stresszt nem jól kezelem, az étkezésem borul tőle, ha a diétát nem tartom be, akkor az IR-em és a pm-em is romlik, amitől még rosszabbul kezelem a stresszt, a stressztől amúgy is romlik az ir-pm, szóval ez itt egy rohadt nagy ördögi kör, amibe most belekerültem.

Úgyhogy most tartunk hatvan napot, ahol mindent bele szinten kell csinálni az életet, a diétát és lenyugodni sem ártana.

Remélem, jobb lesz. Doki után mindig kicsit lelkesebb, optimistább vagyok, remélem, most is jobb lesz majd. Bár amit ajánlott nyugibogyi, jó drága, illetve egy-két étrendkiegészítőt is javasolt, hát azok is aranyárban vannak, nem biztos, hogy ez most mind belefér anyagilag. Úgyhogy egyelőre nyugibogyi, a kötelező kezelés, illetve a diéta és edzés ahogy tőlem telik. Illetve kicsit jobban, mint ahogy most tőlem telik. Beleadva apait-anyait.

Most nem vagyok jól, a munka kicsit kiborít, az is kiborít, hogy felszedtem pár kilót, amitől nem tudok megszabadulni, mert nincs önkontrollom. Amikor jön valami stressz, eszem, hiába tudom, hogy hosszútávon is bajom lesz tőle (IR-ből cukorbetegség lesz, illetve extra kilók), rövid távon szintén (puffadok, ha tejterméket eszem, az IR-es tüneteim is előjönnek a cukrosaktól, szívdobogás és egyéb finomságok), és mégis. Kajálás után pedig csak utálkozom, hogy miért vagyok ilyen akaratgyenge. Ilyet még sosem éreztem, úgyhogy tényleg ideje volt szakemberhez fordulni.

Remélem, jobb lesz.

Nem hétfőtől, mától. Holnaptól. Tegnaptól.

 

Katasztrofális péntek + 1. edzés

Katasztrofális péntek + 1. edzés

Mondhatnám, hogy minden olyan szépen indult, de nem, már a reggelivel bajom volt. Nem esett jól és innentől kezdve borult az egész. Igen, keresem a kifogásokat.

Reggeli: zabpehely (aldis, nagyszemű, nem jött be), kókuszchips, fahéj

Tízórai: 3 db korpovit, fél adag növényi fehérje (natúr, vízzel)

Ebéd: vadrizses mix, sonka, avokádókrém (valahogy most nem kívánom a rendes húst, de a sonka jól esett, aldis, 95%-os hústartalmú nagyon drága sertés sonka – múltkor akciós volt)

Uzsonna: kakaós csiga (fuck? miért?)

napközben nasi: az avokádókrémből falatoztam, amit estére terveztem be, már csak egy kanálnyi maradt

Vacsora: chillis tészta spenóttal, majd pedig, hogy mindent elrontsak, 2 sor Tibi csoki

pszichologus

Azon gondolkozom, hogy nem ártana pszichológushoz menni, hogy ennyire béna vagyok az étkezéssel. Egyszerűen NULLA önkontrollom van. Ma az egyetlen rész, amit tartottam a tervek közül, hogy nem volt tejtermék. A gluténmentessel meg sem próbálkoztam. Fuck Low-FODMAP, IR-rel sem volt összhangban az étkezés. Cukor, cukor, cukor, fehér liszt. Mi értelme volt a kakaós csigának? Miért? Illetve tudom, megint este háromnegyed 9-ig dolgoztam, kicsit stresszes vagyok, de attól még nem indokolt. Vagy ha indokolt is, meg kellene tanulnom kezelni.

Az a bajom a pszichológussal, hogy amikor más miatt jártam egyhez, felvetettem, hogy az étkezésemmel, önkontroll hiányával is kéne foglalkoznunk, de kvázi legyintett, hogy ha a másik problémát megoldjuk, ezzel sem lesz semmi gond. Hát, nem tudom. Lehet, mégis kellene próbálkozni. Illetve van olyan gondom, amire a pszichológus nem volt segítség, de a kineziológus igen, lehet, ezzel is ott kellene próbálkozni. Nem tudom.

Valami nagyon nincsen rendben velem, ez az egy biztos.

edzés

Azért jó is történt ma, reggel edzettem. Ma volt az első nap, amikor az új edzéstervemmel próbálkoztam. Kíváncsi vagyok, hogy fogom érezni magam holnap (vagy inkább holnapután, mert mostanában késleltetett izomlázam van). Az első gyakorlatot ellógtam, mert abból a gyakorlatból csináltunk kismillió ismétlést Pilatesen szerdán, úgyhogy még sajgott kicsit az a részem. Helyette csináltam pár guggolást, nehogy teljes lógás legyen. A gyakorlatoknál belőttem a 10-es ismétlésszámot (8-12-t írt az edző), felírtam, mit milyen súllyal végeztem. Az alsótest gyakorlatokhoz szerintem már jövő héten adok súlyt, főleg ezen az edzésnapon, mert itt nincs túl sok gyakorlat az alfelemre, úgyhogy bírni fogom. A felsőtest gyakorlatait most óvatosan kezdtem (a múltkori sérülésem miatt óvatos duhaj vagyok), a röhejes 2 kilós súlyzóval csináltam végig mindent. Van, amit jövő héten is ezzel fogok csinálni, de bejelöltem, ahol menne nagyobbal is. Elképesztően gyenge lettem az utóbbi időben, amíg nem edzettem (nagyjából három hónapot hagytam ki, amikor csak a Pilates volt), a könnyített fekvőtámaszból is alig ment a 3×10. Nem baj, innen szép nyerni!

 

Napi felfedezések

Napi felfedezések

TMI

Lehet, hogy nem is bizonyos ételektől puffadok, hanem az életemtől. Egy ideje megfigyeltem, hogy szerdánként mindig fáj a gyomrom és extrém módon puffadok, bármit is eszem. Ma pedig megint ez volt, mert ugyan ma nem szerda van, de olyasmi volt az időbeosztásom, mint szerdánként szokott. Ahányszor gyorsan kell ebédelnem és ebéd után szünet nélkül azonnal a felpörgésbe átváltani és beszélni, beszélni, beszélni, produkálni magam és mindenfélét prezentálni, mindig jön a gyomorfájás, puffadás gyomorban, majd a nap végére ez leér és a hasam puffad. Szerintem baromi sok levegőt nyelek és aztán az bent reked. Egyre inkább örülök, hogy épp azon vagyok, hogy változtassak az időbeosztásomon és egyre kevésbé bánom, hogy egyet már léptem ennek érdekében. De mindig jó a megerősítés, hogy emiatt is hasznos lépés volt, nem csak egyebek miatt.

bloated

TMI vége

női téma TMI

A sok egyéb szenvedés mellett van egy nőgyógyászati problémám is, amire ebben a ciklusban elkezdtem természetes progeszteronkrémet használni. Eddig még semmi pozitívat nem tapasztaltam, de kicsit fura lett a közérzetem (nem kötöttem vele össze, amíg kétszer nem az volt, hogy máskor kentem, mint szoktam és utána azonnal olyan fura érzésem volt, mint máskor már korán reggel – de reggelente kenem), illetve most már réges-régen menstruálnom kellene, de semmi. Persze nem annyira nagyon régen, de tegnap meg kellett volna már jönnie és semmi, pedig nekem ilyet nem szokott csinálni. Vasárnap évek óta nem tapasztalt hasfájást és derékleszakadást produkáltam, de semmi. Semmi egyéb.

Most akkor nem tudom, mi lesz, remélem, csak első ciklusban csinál ilyen hülyeséget, utána visszatér minden a régi kerékvágásba (vagy még annál is több, mert jó lenne, ha nem a nyaralást sikerülne telibe találni a menstruálós napjaimmal).

baby box

női téma TMI vége

Azt hiszem, semmi más nem is maradt a nagy felismerések közül, csak tmi volt.